Scrum és agile: mi a különbség köztük és mire jók?

Ez a blog a következő kategóriákhoz van hozzárendelve:

Scrum és agilis. Egyre gyakrabban halljuk ezeket a fogalmakat munkánk során: például a liftben, konferenciákon vagy a kávégépnél sorban állás közben. De mit is jelentenek pontosan? Mi a különbség köztük? És mire jók?

A Scrum születése

Az egész 1986-ban kezdődött. Ebben az évben jelent meg Ikujiro Nonaka és Hirotaka Takeuchi "The New New Product Development Game" című publikációja, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy a legjobb eredményeket kis, multidiszciplináris csapatokkal lehet elérni.

Ezt a konklúziót követve Jeff Sutherland és Ken Schwaber 1996-ban létrehoztak egy fejlesztési módszert a szoftverágazat számára, és megszületett a Scrum.

Mi a Scrum?

A Scrum egy költségmentes keretrendszer, amelyet szoftverfejlesztés során használnak. Segítségével a cégek könnyen tudnak terméket fejleszteni és támogatni egy komplex és dinamikus környezetben.

A Scrum válasz a technológia rohamos fejlődésére és az ügyfelek igényeinek gyors változására. A módszer alapja a tapasztalat: megpróbáljuk, tanulunk a tapasztalatainkból, és eldöntjük, hogyan tovább.

Hogyan működik a Scrum a gyakorlatban?

A Scrum-csapatok kicsik, 3-9 emberből állnak, és önállóan irányítják magukat. A csapat egy lépésről lépésre kidolgozott módszer alapján dolgozik. Egy meghatározott időintervallumban (például két hét alatt) létrehoznak egy új terméket vagy funkciót, vagy egy régi javított változatát. Ezek a sprintek segítenek abban, hogy mindig reális határidőkkel dolgozzunk.

A nyereség: átláthatóság, ellenőrzés és alkalmazkodás

Miért jó a munkát sprintekre bontani? Így reálisabban tudod megtervezni a munkafolyamatot, mert pontosan látod, mit és mennyi idő alatt kell megcsinálni. Ezáltal kiszámíthatóbb lesz a tervezés folyamata.

A rövid periódusokban a kockázatok is könnyebben kezelhetők. Nem szükséges hosszadalmas tervezés és átfogó kockázatelemzés. Minden egyes lépésnél, amit a csapat tesz, láthatóvá válik a cég számára, hogy milyen akadályok lépnek fel, milyen forgatókönyvet követhet a csapat, és hogy ennek milyen hatása van. Így ott lehet közbeavatkozni, ahol szükséges.

A rövid sprintek segítenek abban, hogy átláthatóvá váljon a csapat munkája. Minden sprint végén mutasd meg az ügyfélnek a fejlesztés eredményét. Az átláthatóság előnye, hogy a megrendelő közvetlen visszajelzést adhat, amit a csapat a következő sprintben hasznosíthat. Így a terméket az ügyfél igényeihez igazítva lehet tovább fejleszteni.

Az agilis módszertan születése

2001-ben a szoftverágazatban megszületett az Agile Manifesto a szoftverfejlesztés számára. A Manifesto négy alapvető értékből áll:

  • Az egyén és a személyes kommunikáció fontosabb, mint a folyamatok és eszközök.
  • A működő szoftver fontosabb, mint az átfogó dokumentáció.
  • Az ügyféllel történő együttműködés fontosabb, mint a szerződéses egyeztetés.
  • A változásokra történő reagálás fontosabb, mint a tervek merev követése.

Az agilis módszertan alapítói ezek alapján 12 alapelvet hoztak létre. Bár eredetileg a szoftverfejlesztés során alkalmazták, az agilis gondolkodásmód bármely ágazatban hasznos lehet.

A fő ok, amiért az agilis módszertant bevezették a szoftverfejlesztésben, az az, hogy a nagyobb cégek rugalmasabbá váljanak. A kisebb cégek gyorsabban tudnak reagálni az ügyfél kéréseire, míg a nagyobb vállalatok általában lassabbak, és gyakran a vízesés-modellt alkalmazzák, ami miatt működésük bonyolultabb és lassabb.

Scrum vs Agilis

Mi a különbség a Scrum és az agilis között? A Scrum egy keretrendszer, az agilis pedig egy gondolkodásmód. Az agilis alapgondolata, hogy egy cégnek rugalmasnak kell lennie és alkalmazkodnia kell a változásokhoz, ha "túl akar élni".

Képzeld el ezt úgy, mint egy jaguár túlélési stratégiáját: gyorsan kell reagálnia és alkalmazkodnia minden változáshoz. Ugyanez igaz a vállalatokra is, különösen most, amikor a technológiai újítások egyre gyorsabban követik egymást.

A nyereség: gyors reakciók és rugalmasság

Az agilis gondolkodásmód segít visszahozni a rugalmasságot a cég működésébe, így gyorsabban tud reagálni a változásokra. Az agilis módszertan célja a bürokrácia csökkentése, és olyan munkavállalókra van szükség, akik megosztják egymással a tudásukat, kreatívak, és saját megoldásaikkal állnak elő. Itt a kezdeményezés már nem a vezetők feladata, hanem a szakterületen dolgozóké.

Hogyan működik az agilis a gyakorlatban?

Arról, hogy hogyan alkalmazd az agilis módszertant munkád során, nincs konkrét útmutató. Az agilis módszertanhoz kulturális átalakulás szükséges. A legfontosabb változás az, hogy a céged fogékony legyen a változásokra. A hagyományos munka során igyekszünk a változásokat kizárni: tervet készítünk, és ahhoz ragaszkodunk.

Az agilis gondolkodásmódban viszont az a kiindulópont, hogy a tervek változhatnak. Nem mindig lehet például két évig ugyanazt a tervet követni. A cél világos, de az út hozzá változhat. Az agilis munka a folyamatos javulás folyamata. Soha nincs vége.

Tudj meg többet az agilis szolgáltatásmenedzsmentről! Robert ebben a blogban röviden elmagyarázza, hogyan alkalmazhatod az agilis módszertant a szolgáltatásmenedzsmentben. Szívesen beleásnád magad még jobban a témába? Töltsd le az ingyenes Agilis szolgáltatásmenedzsment című e-bookot!