6 módszer a szervezet informatikai biztonságának növelésére

A biztonság mindig is kiemelt fontosságú volt az informatikai részlegek számára. De mivel a támadások egyre kifinomultabbá válnak, és ez a szervezetek számára egyre több kiberbiztonsági problémát okozhat, a biztonsággal való aktív foglalkozás fontosabb, mint valaha. Ebben a blogban 6 módszert mutatunk be, amellyel növelheted a szervezeted informatikai biztonságát.

1. Ellenőrizd a saját eszközök használatát (BYOD)

A hibrid munkavégzés elterjedése azt jelenti, hogy egyre több munkavállaló dönt úgy, hogy személyes eszközeit, például laptopjait és telefonjait használja munkájához (BYOD= bring your own devices). A kollégák számára ez nagyobb szabadságot és rugalmasságot, az informatikai részlegek számára azonban a személyes eszközök potenciális biztonsági kockázatot jelentenek.

Az IT-biztonság fontos elemei a világos elvárások.

Annak érdekében tehát, hogy a saját eszköz használat (BYOD) ellenőrzése ne csússzon ki a kezedből a szervezetednél, kezdd azzal, hogy megbizonyosodsz arról, hogy az alkalmazottak tudják, mit várnak el tőlük. Milyen mobileszközöket használhatnak (ha használnak egyáltalán) a munkahelyükön? Letölthetnek-e új szoftvereket ezekre az eszközökre? Minden alkalmazottnak tisztában kell lennie ezekkel a határokkal, mielőtt saját eszközzel dolgoznának

2. Többfaktoros hitelesítés használata

Szervezeted természetesen már most is jelszavakat használ hálózatainak védelmére. A jelszóbiztonság azonban többről szól, mint betűk és számok kombinációjáról.

Gondolj a többfaktoros hitelesítés használatára, ami azt jelenti, hogy a felhasználóknak legalább egy másik módon, például a mobiltelefonjukra küldött kóddal kell igazolniuk személyazonosságukat. A támadók nem férhetnek hozzá a szervezet adataihoz, ha nem tudnak bejutni a vállalati hálózatba.

Az IT-biztonság nem csak az informatikusok feladata. Ahhoz, hogy az adatok biztonságban legyenek, elengedhetetlen a kiberbiztonsági tudatosság kultúrájának kialakítása a szervezeten belül.

3. Győződj meg róla, hogy az alkalmazottak törekednek a biztonságra

Már mondtuk korábban is, és újra elmondjuk: Az IT-biztonság nem csak az informatikusok feladata. Ahhoz, hogy a vállalat érzékeny adatai biztonságban legyenek, elengedhetetlen a kiberbiztonsági tudatosság kultúrájának kialakítása a szervezeten belül.

Tanulmányok szerint a kiberbiztonság megsértésének 95%-a emberi hibára vezethető vissza, így a tét elég nagy. Képezd az alkalmazottakat, arról, hogy mire kell odafigyelniük, és mit kell tenniük, ha úgy gondolják, hogy esetlegesen megsértették a rendszert.

A kollégáid már tisztában vannak az alapokkal? Győződj meg róla, hogy a konkrét fenyegetésekről is tudnak, és arról, hogy azok hogyan befolyásolhatják az üzletet. Tudják-e például a kollégáid, hogyan kell felismerni egy személyre szabott "phishing" e-mailt? Nem csak az informatikai részlegeknek kell proaktívnak és ébernek lenniük a kibertámadásokkal kapcsolatban, hanem az alkalmazottaknak is.

Ebben a blogban megtudhatod, hogyan változtatta meg a hibrid munka az IT-biztonság arculatát.

4. A "shadow IT"

Mi az a "shadow IT"? Minden olyan szoftver, hardver vagy informatikai erőforrás, amelyet a vállalati hálózaton az informatikai osztály jóváhagyása és gyakran az informatikai osztály tudta vagy felügyelete nélkül használnak, lényegében az IT vakfoltjai.

Minden eddiginél könnyebbé vált az alkalmazottak számára, hogy az informatikai osztály tudta és engedélye nélkül hozzáférjenek saját informatikai erőforrásaikhoz. A "shadow IT"-vel az a probléma, hogy láthatatlan kockázatokat hoz létre, amelyeket az informatikai részlegek nem tudnak kezelni, mert nem tudnak róluk. Emellett növeli a szervezet támadási felületét is, így fogékonyabbá válik olyan eseményekre, mint például az adatszivárgás.

Ennek megelőzése érdekében az informatikai részlegeknek össze kell fogniuk a vállalat üzleti részlegeivel, hogy biztosítsák, hogy biztonságos megoldásokba fektetnek be, amely hosszú távon nem okoz többletköltséget a szervezetnek.

Tudj meg többet a "shadow IT"-ről és annak kezeléséről ebben a blogban.

5. Biztonsági mentés

A zsarolóprogramok (Ransomware) száma egyre növekszik. Az IDC Ransomware tanulmány szerint tavaly a globális szervezetek mintegy 37%-a vált zsarolóvírus-támadás áldozatává. A támadás bekövetkezte után kitalálni hogyan reagáljunk, már nem opció. Az informatikai részlegeknek proaktívnak kell lenniük a zsarolóvírusok megelőzésében - és a helyreállításban, ha a legrosszabb bekövetkezik.

A legjobb módja ennek? A szervezet adatainak biztonsági mentése. A rendszeres biztonsági mentések futtatásával megkerülheted a váltságdíjkövetelést, mivel az adatokat nem a titkosított fájlokból, hanem más forrásból állíthatod vissza. És ha meg akarod akadályozni, hogy a rosszindulatú szoftverek titkosíthassák a biztonsági mentési fájlokat? Használj felhőalapú biztonsági mentést, hogy fájljaidnak másolatát biztonságban tartsd a zsarolóprogramoktól és más kiberbiztonsági fenyegetésektől.

6. Hozz létre intézkedési tervet

A szervezetednek van intézkedési terve az irodaépület evakuálására tűz esetén. Akkor miért ne lenne intézkedési terve egy biztonsági incidensre való reagálásra is? Nyilvánvalónak hangzik, de egy átfogó intézkedési terv elkészítése, a kulcsfontosságú érdekelt felek azonosítása és a legfontosabb folyamatok feltérképezése a legjobb módja annak, hogy elkerüld a káoszt, ha a legrosszabb bekövetkezik. Miután elkészítetted a tervet, kipróbálhatod, majd módosíthatod azt annak alapján, hogy mi működött jól, és mi az, amin javítani lehetne.

Egyes szervezeteknél a biztonsági incidensre való reagálás több osztály együttműködését igényli. Ha biztosítod, hogy az összes érintett fél már jóval az eset bekövetkezése előtt megegyezik a felelősségi körökben egy esetleges jogsértés esetén, értékes időt takaríthatsz meg, és gyorsan és hatékonyan kezelheted a biztonsági incidenseket.

Tudd meg, hogyan javíthatod az osztályok közötti együttműködést, és milyen akadályokat kell leküzdeni.